Chip 1996 April

home *** CD-ROM | disk | FTP | other *** search

/ Chip 1996 April / CHIP 1996 aprilis (CD06).zip / CHIP_CD06.ISO / hypertxt.arj / 9528 / KOZLEK.CD < prev next >

Wrap

Text File | 1996-02-11 | 27KB | 428 lines

@VA térinformatika útra kel(l)@N Itt a nyár, a tulristaszezon, amikor a családok útra kelnek. Sokan utaznak vonattal vagy repülôgéppel, de még többen busszal vagy személyautóval. Európa közútjai egyre zsúfoltabbak. Az új utak építése csak ideig-óráig enyhít a gondokon, a valódi megoldás a meglévô úthálózat hatékonyabb kihasználása. Cikkünk e probléma néhány térinformatikai megközelítését ismerteti. Nyugat-Európában a közlekedési kutatások egyik fô hajtóereje az Európai Közösség DRIVE (Digital Road Information and Vehicle Experiment) programja. Célja, hogy a kontinens államainak együttmûködésével pilotprogramot indítsanak el. Fejlett térbeli adatkezeléssel kívánják elôsegíteni a közlekedés és szállítás hosszú távú fejlesztését. Csakhogy a DRIVE nem az egyetlen próbálkozás a térinformatika alkalmazására a közlekedés és az útgazdálkodás terén. Komoly eredmények születtek a valós idejû városi forgalomirányítás, az autópályák forgalmának automatikus figyelése (monitorozása) és a személygépkocsik navigálása terén. ùgy tûnik, a GIS zöld jelzést kapott az utakon, s most már csak a szakembereken múlik, hogy tudnak-e élni a lehetôségekkel. Mindazoknak, akik a térinformatika közúti és szállítási alkalmazásaival kívánnak foglalkozni, számos problémával kell szembenézniük. A legáltalánosabbak ezek közül a következôk: ■ Korlátozottak a rendelkezésre álló digitális útadatok. Olyan adatforrásokra van szükség, amelyek egymással kompatibilisak, konzisztensek és különbözô méretarányokban használhatók. Míg a városi forgalomirányítás pontos, nagy méretarányú adatokat kíván, addig a személygépkocsik navigálása ennél kevésbé pontos adattal is lehetséges, és közepes és kis méretarányt igényel. ■ A legtöbb közlekedési és szállítási alkalmazás követelménye nagyon is egyedi. Sok függ a város jellegétôl. Ezért a legtöbb esetben drága, egyedi rendszereket dolgoztak ki, amelyek nem elég rugalmasak ahhoz, hogy más város is átvegye azokat. ■ A GIS funkcionalitása nem eléggé magas szintû. Szoftvercsomagjai kevés lehetôséget kínálnak olyan problémák megoldására, mint amiket egy végfelhasználó, a közlekedési és szállítási menedzser megkívánna. ■ Hiányzik a térinformatikában jártas munkaerô. Sok operatív döntési folyamat nagy tapasztalatú szakembert kíván. ■ A két szakterület, a közlekedés és a térinformatika együttes használatának nincsenek hagyományai. Alig van olyan európai cég, amelynek elég a tapasztalata a közlekedési és szállítási GIS alkalmazásokban. A tapasztalatok cseréje és a speciális oktatás jelentheti a megoldást. @VA SCOPE projekt Aligha kétséges, hogy az európai közúti problémákat az egyes országok külön-külön nem tudják megoldani. A DRIVE II olyan program, amely fejlett közlekedési és szállítási telematika (ATT) létrehozását célozza meg. Ennek egyik megvalósulása a SCOPE projekt, amely a stratégiai információs rendszer (SIS) térinformatikai alapját jelöli ki. A kísérleti munkák jelenleg három városban folynak. Southamptonban megyei konzorcium alakult a magánszektorból, a helyhatóságokból és a konzulens cégekbôl. A Romanse (Road Management System for Europe) projekt fô célja annak felmérése, miként lehet idôben pontos információkat közölni a forgalmi viszonyokról, és befolyásolni a közlekedési szokásokat. Erre szolgál a forgalmi és utazási információs központ (TTIC). A Romanse négy munkaterületre szervezôdött. Ezek a stratégiai információs rendszer (SIS); a tömegközlekedés; az integrált városi közlekedésirányítás, valamint a forgalmi és utazási információszolgáltatás (TTI). Az információgyûjtés területén többféle szoftvert és technológiát alkalmaznak. Az egyes alkalmazásoknak saját, valós idejû adatbázisai és felhasználói illesztései vannak. Az egymástól függetlenül mûködô alrendszerek az információkat változatos szöveges és grafikus formátumokban jelenítik meg. A SIS prototípus olyan ablakot nyit, amelyen keresztül a sokféle információ térképszerûen szemlélhetô. A SIS-t az Arc/Info és az Oracle kombinálásával valósítják meg. A gépkocsi parkolási jelzéseinek, a foglaltsági információknak a feldolgozása, a videós képfeldolgozás, a rádiós adattovábbítás (RDS-TMC) és számos más feladat elvégzése ennek segítségével történik. A leíró és a geometriai adatok integrálására szolgál az Ordance Survey úttengely-adatbázisa (Oscar), amelyre az összes alrendszer támaszkodik. Ezt egészíti ki az OS másik nagy adathalmaza (Addresspoint). A SIS témákra és rétegekre osztja az információkat, amelyek felhasználóbarát csatolón érhetôk el. Az adathalmazt a mûszaki személyzet és a nagyközönség egyaránt egyszerûen kérdezheti le. A legjellemzôbbek között említhetô a forgalmi adatok, a hálózati zavarok, a folyó útmunkák, a parkolóhelyek, a közlekedésirányító készülékek, a tömegközlekedési információk, az utasinformáció, az útvonalak és a jelentôs objektumok rétege. Kölnben, a Victoria projekt megvalósításánál három rendszer fejlesztésére koncentráltak. Ezek a stratégiai információk, az integrált városi közlekedésirányítás, valamint a forgalom- és utasirányítás. A SIS projektben a városi statisztikai hivatal és a svájci-német illetôségû Strässle cég vesz részt. A rendszer legfontosabb feladatai a stratégiai tervezés, az offline monitorozás és az elemzés. A jövôben a város központi statisztikai információs rendszere (Statis) teljes kapacitású SIS rendszerré alakul át. Ez olyan általános rendeltetésû rendszer, amely különbözô információkat válogat és dolgoz fel a tervezéshez, a döntések támogatásához, stratégiai ellenôrzéshez, egyben adatokat aggregál a felhasználók számára hasznos információs csomagokba. A Statisban mûködô GIS biztosítja -- az általános és bôvíthetô adatmodellt városi infrastruktúrával és a közlekedéssel kapcsolatos információkat; -- visszakeresô funkciókat attribútumok, idôszakok és hely szerinti keresésére; -- GIS funkciókat adatfelvételhez, térbeli elemzéshez és tematikus térképezéshez. Minden statisztikai és forgalmi információ tartalmaz helyi vonatkozásokat, ezért a helyzeti referencia kulcskérdés. A forgalomirányításhoz alapvetôen topológiai információk kellenek, ami még hiányzik ugyan, de a Német Városok Szövetségének ajánlása tartalmazza ezt mint közigazgatási adatszabványt. A geokódolási ajánlás kiterjed a közigazgatási beosztás szerinti régiókra, városokra, kerületekre, tömbökre, utca szegmensekre, keresztezôdésekre, tömbön belüli épületekre. A SIS adatbázist most töltik fel ilyen adatstruktúrában a környezeti információk, közlekedési vonalak, a népszámlálási, a választási körzetek határvonalainak adataival. Az elôzôeket biztosító Gradis térinformatikai szoftverben Oracle adatbázis tárolja az összes térbeli objektum geometriai és topológiai sajátosságait. Ezt a Statisszal integrálva lehetôvé válik, hogy hozzáférhessünk a legkülönbözôbb forrásokból származó információkhoz. A jelentéseket a Statis készíti és a Gradis szemlélteti. Pireus városa a SCOPE kezdeményezés harmadik típusára szolgáltat példát, amit a DRIVE II mellett a kikötôk Ports projektje is finanszíroz. Az irányító konzorcium a város elöljárósága, a kikötôi hatóság és néhány magáncég. A kikötô évente 6,5 millió utast és 1 millió jármûvet fogad. A Ports célja a közlekedés és szállítás feljavítása a tömegközlekedés segítségével, a hatékonyság fokozása különösen a nyári turisztikai szezonban. Ez a következô jellemzôk alapján történhet: a közlekedés monitorozása, központi adatkezelés, forgalomirányítás, útvonaltervezés, a város döntéseinek és a rendôrség munkájának támogatása. A SCOPE egyéb projektjeivel szemben a Ports igen szerény. Jelenleg az alkalmazás egy központi létesítményre korlátozódik, ahol az adatgyûjtés és a statikus adatok online elemzése folyik. A GIS-t a szomszédos települések különbözô rendeltetésû kezdeményezéseibôl egyesítették. A Ports rendszer Arc/Info szoftverre épül, Hewlett-Packard gépeken fut, és az 1:5000 méretarányú térképi háttérben több adatbázist (várostervezés, útatlasz, földhasználat, kataszter, demográfia) alkalmaz. A Ports különbözô offline SIS alkalmazásokat (forgalom, útállapot, tömegközlekedés, környezet) kapcsol ehhez. Bár a vázolt projektek célja és súlya különbözô, fô rendeltetésük közös: integrálni a térbeli referenciában lévô adatokat valós idejû információkkal a GIS-en belül. A DRIVE II program a nemzetközi együttmûködést támogatja, igyekszik kompatibilissá tenni a rendszereket, és elfogadtatni az alkalmazott adatszabványokat. A SCOPE prototípusok még nem érték el teljes operatív állapotukat. @VA londoni minta Az Egyesült Királyságban a dereguláció meggyorsította a helyi információs rendszerek terjedését, növekedését, integrálódását. A városok jelenleg igyekeznek a tömegközlekedést figyelemmel kísérni, igazgatni, modellezni és fejlôdésüket tervezni. A közlekedési vállalatok hasznosítják az információtechnológiát a jármûvek nyomkövetése, a piacelemzés, a GIS-alapú forgalomtervezés és a menetrendkészítés terén. Erre készült a PTIS, amely támogatja a tervezést, a pénzügyi adatok kezelését, az infrastrukturális és operatív vezetést, továbbá információkat szolgáltat az utasoknak is. Az egyes üzletágak gyakran egymástól függetlenül dolgoznak, noha a helyzeti információ mindig közös. Az integrált PTIS ezt a közös magot képviseli. A GIS használata az alábbi elônyöket biztosítja majd: -- közigazgatási információk egyetlen forrása; -- progresszív költségmegtakarítás az osztott adatfelvétel segítségével; -- adat-karbantartási költségek csökkenése; -- az adatminôség megbízhatósága növekszik; -- indirekt elônyök, mint például jobb szolgáltatások az utasok számára. Az egyes üzletágaknak, irodai egységeknek eltérô elképzeléseik vannak az információk minôségének biztosításáról, szervezésükrôl, osztályozásukról és automatizálásukról. Az újjal szembeni lelkesedésük is különbözô. Ezért az a tendencia jellemzô, hogy az egyes osztályok PC-alapú asztali GIS rendszerhez jussanak, s ezek kiépítésénél az osztályoknak elôször meg kell állapodniuk az adatok szervezésének, osztályozásának szabványáról, az adatgyûjtés költségeinek megosztásáról és az adatkonzisztencia biztosításáról. Nagyon fontos az adatbázisok bôvíthetôségének lehetôsége is. A hagyományos eljárás az, hogy a közlekedési és szállítási adatokat szolgálati áganként, üzemegységenként kezelik. Sokkal jobb azonban a referenciát a megállók, a csomópontok, az útvonalak, illetve a hálózat szerint megadni. Ekkor ugyanis jobb a grafikai szemléltetés lehetôsége, eredményesebb az információk kombinálása az irányítószámok adatait is tartalmazó népszámlálási rendszerrel. Persze a digitális térképezés, az adatintegrálás és a minôség biztosítása költséges. Hosszú távon várható, hogy a GIS adatbázisa és a PTIS egymástól független marad, ezért az alábbi tevékenységekre lesz szükség: -- A GIS fejlesztésére egy kiemelt (vezetô) osztályt kell létesíteni; -- a hardvert és a szoftvert a felhasználók környezetére és képességére kell szabni; -- a GIS termékek szerepét (a meglévô üzleti és mûszaki stratégiákon belül) kell elhatárolni; -- a kialakítandó adatmodell feleljen meg a sokféle felhasználó közös követelményeinek, legyen osztott adatszótára; -- az implementáció során egyesíteni kell a meglévô digitális és analóg adatokat az új rendszerben. Ezek biztosítására kapcsolatot kell létesíteni a PTIS és a GIS geometriái között. Ki kell alakítani a PTIS-ben a GIS funkciókat, mint a szomszédosság, a metszés, az összekapcsolás és egyebek. A földrajzi háttér több méretarányban legyen, tükrözze az úthálózat jellegét. A rendszer alapelve a fizikai és logikai hálózatok alkalmazása a tervezéshez és a tájékoztatáshoz. A londoni metróvállalat az utóbbi két ábra eljárásait a Trips nevezetû MVA szoftverrel készítette. A zónaszerû elemzéssel térbeli relációkat alkalmaz a pontok, vonalak és felületek között. A vizsgált terület lehet igazgatási zóna, amely ábrázolhat kiindulópontokat és célpontokat, közigazgatási egységeket vagy a kereslet-kínálat lehetséges területeit, népszámlálási és választási körzeteket is. A térbeli adatok elôállítása és karbantartása GIS segítségével hatékonyabbá tehetô. A felhasználók saját képernyôjükön vihetik be releváns objektumaikat (például megállók, utcák, relációk és területek). A DRIVE program keretében az Eurobus projekt készíti az adatmodellt a tömegközlekedés és az utastájékoztatás számára. Ez szolgál a jármûvezetôk munkaidejének programozására is. Az alkalmazott európai adatszabvány a GDF, amit az Eurobus is elfogadott. A GDF adatszótárat, adatmodelleket és csereformátumokat is tartalmaz. A kialakított GIS igen összetett adatlekérdezésekre képes. Például: -- Mely közlekedési ágazat használja a megadott megállókat valamely idôtartományon belül? -- Mennyi ideig tartózkodjon egy jármû a megállóban csúcsidôben, megtartva az érkezés és indulás idôpontjait? -- Mely relációk haladnak át egy adott demográfiájú területen? Az asztali térképezés lehetôségeit biztosítják az Arcview 2 és a Mapinfo szoftverek, amelyek támogatják az adatbázis, a térkép, a táblázatszerkesztô és az üzleti grafika közti dinamikus kapcsolatokat. Az információszemléltetés eszközei az Access, Excel és egyéb Windows szoftverek. Az Arcview 2-t használják az Inpact egyik projektjében, az Euripidesben az úthálózat és a népszámlálási adatok elemzésére is. A projekt résztvevôi: a Longman Geoinformation, az MVA Systematica, az írországi és a hollandiai statisztikai hivatalok, valamint tizennyolc európai térképezô hatóság Megrin csoportja. Céljuk kialakítani egy páneurópai GIS-t CD hordozón községi, kerületi szinten. @VUtastájékoztatás Az Egyesült Királyságban egy átlagos jármû évente 10000 mérföldnyi magánutat és 19000 mérföldnyi üzleti utat tesz meg. Az autósok egy része elakad, mielôtt célhoz érne. Melyek az utazók jellemzô kérdései és igényei? Hol vagyok most? Hogyan jutok el a célomhoz? Milyen problémákkal találkozhatok? Melyek az alternatív útvonalak? Milyen létesítmények vannak útközben és a célnál? Az igényeket és a kérdéseket egyetlen szoftvermegoldás sem képes kielégíteni. Az ideális szoftver hordozható, vagyis a munkahelyen, a lakásban, az autóban egyaránt használható. Kívánatos, hogy 100 angol fontnál olcsóbb legyen. Egy ilyen megoldásnak figyelembe kell vennie a kényszereket is (mint a feldolgozási kapacitás, a valós idejû információk, az adatok terjedeleme, minôsége és nem utolsósorban a költségek). A legismertebb termékek általában speciális feladatokat oldanak meg: -- PC-alapú útvonaltervezôk (AA Milemaster, Nextbase Autoroute). A szoftverek bonyolultsága eltérô lehet, és ez az árban is tükrözôdik. Közös jellemzôjük az AA, a brit autóklub minôségi adatbázisának használata, ritkábban elôfordul alternatív megoldások alkalmazása. -- Számítógépes turistatájékoztató rendszer helyi referenciával (Strategic Mapping Local Expert). -- Forgalomtájékoztató rendszerek (Traffic Master RDS-TMC). Egyre jellemzôbb, hogy e három alaptípus közös megoldás felé konvergál. Már ma is vannak kombinált megoldások is, amilyen a Pan Star PC-alapú rendszere, a Colombus. Az útvonaltervezés terén most fejlesztik az írországi idegenforgalmi hivatal számára a PC-alapú Titan rendszert az Intergraph és az MVA cégek. Ez összeurópai rendszerré fejlôdik majd, amely az AA útadatbázisát és -tervezô szoftverét egyesíti más turisztikai táblázatos információkkal. Az Intergraph cég Geomedia szoftverével -- az IMPACT kezdeményezésére -- multimédia képességekkel is rendelkezni fog. Léteznek olyan fedélzeti rendszerek, melyek az útvonal mellett más szolgáltatást is nyújtanak. Japánban már 22000 gépkocsiban van személyi navigációs rendszer, GPS antenna és vevô, CD-ROM- olvasóval kombinálva. Ezek ára meghaladja a 2000 amerikai dollárt. Ilyennel dolgozik a Philips, a Bosch és a Renault. Egy másik megoldás is gyakori, amelynél az információt útelágazások felett, mellett vagy benzinkutaknál jelenítik meg konzolokon. Fontos technikai kérdés a GPS, a PC és a CD-ROM integrálása, valamint a szoftverek rendszeresítése. A hordozható rendszerek funkcionálása korlátozott, a felhasznált adatállomány redukált, mert csak kis területre használható. Ezek is fejlôdhetnek majd a jövôben. @KSzabó Szilárd@N @VErdas-telepítések@N A térinformatikai szoftverek hagyományosan két csoportra oszthatóak: a pont-vonal-poligon fogalmakkal operáló vektoros, illetve a teret apró képpontokra szabdaló raszteres rendszerekre. Igaz, az utóbbi idôben ezektôl alapvetôen eltérô GIS-ek is megjelentek, amilyenek az objektumorientált rendszerek, ám a két említett típus változatlanul sikeres maradt. Magyarországon kevesebben vannak, akik a képfeldolgozásban és a raszteres térinformatikában is járatosak, a többség a vektoros rendszerekre gondol a szó hallatán. A raszteres térinformatikai szoftverek egyik kiemelkedô képviselôje az Erdas Imagine. ùgy tervezték, hogy az elemzések során sokfajta, egymástól különbözô adattípust tudjon integrálni. A hagyományos térinformatika teljes eszköztárát tartalmazza -- a képfeldolgozás legkorszerûbb eszközeivel kiegészítve -- s mindezt felhasználóbarát grafikus csatolófelület teszi teljessé. Magyarországi alkalmazásai közül elsô helyen említendô a Földmérési Intézet Távérzékelési Központjának mezôgazdasági termés-elôrejelzô programja. Itt egy Unix-alapú hálózaton, Sun Sparcstation munkaállomásokon jelenleg három (a közeljövôben már négy) gépen dolgoznak az Erdas Imagine-nel. Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet és a szegedi JATE Természeti Földrajzi Tanszéke is Erdas Imagine-t használ. Nemrég vásárolt Erdas Imagine-t a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Környezeti Informatikai Osztálya, a Keszthelyi Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon Mezôgazdaság-tudományi Kara pedig egy DEC Alpha gépen telepítette a rendszer. Persze az Erdas PC-n is fut. Sôt a kezdeteknél épp az volt a cég alapítóinak egyik fontos célkitûzése, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható szabványos, olcsó eszközökön is lehessen képfeldolgozást és térinformatikát mûvelni. A hazai professzionális PC-s Erdast alkalmazók leggyakrabban speciális grafikus kártyát használnak a VGA helyett. A FÖMI-ben a Landsat TM felvételekbôl elkészítették Magyarország teljes területének 1:100000 méretarányú ûrtérképét. Hasonló rendszert vásárolt a soproni MTA GGKI. További PC-s Erdas-felhasználók a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, a Budapesti Mûszaki Egyetem Fotogrammetriai Tanszéke és a Közép- és Kelet-európai Regionális Környezetvédelmi Központ. @KSzabó Szilárd@N @VFinn erdôségek@N A finn kormány Digital Alpha számítógépre alapozott földrajzi információs rendszert választott az ország óriási erdôségeinek feltérképezéséhez. A rendszert a Digital és partnere, a Smallworld cég szállítja a finn Nation Land Survey (NLS) számára; alkalmazásával lehetôvé válik csaknem az egész ország valóságos földrajzi állapotának felmérése és feltérképezése. @VAz Intergraph a Windows NT-re összpontosít@N Az Intergraph egyre nyilvánvalóbban a Windows NT felé fordul, bár -- mint ezt gyakorta hangoztatják -- ez nem jelenti a hagyományos Unix-orientáció felszámolását. Hogy mennyire fontos az NT, arra bizonyíték az Intergraph európai fôhadiszállásáról, Hoofdorpból származó bejelentés, amely szerint mára már GIS szoftvereik 90 százaléka fut Windows NT környezetben, és ez év végéig a többi konvertálását is befejezik. @KChris Verwoert@N marketingigazgató szerint ezzel az Intergraph a világ legnagyobb olyan szoftverházává válik, amelynek valamennyi terméke használható az NT környezetben. Bár a vásárlók zöme még csak most figyel föl a stratégiai változásra, az egy igen alaposan meggondolt lépés. A két éve meghozott döntést megelôzô értékelés szerint a Windows, és különösen az NT sokkal nagyobb hatású a mérnöki alkalmazások és a GIS területén, mint a maga idejében a Unix volt. Åm nemcsak a befolyás ereje, de jellege szerint is van különbség a két technológiaváltás között. Ha a Unix elterjedését egy hosszan tartó monszunesôzésnek tekintjük, amely felülrôl lefelé áztatja a terepet, miközben egyes fedett részek szárazon maradnak, akkor a Windowst egy hatalmas dagályhoz hasonlíthatjuk, amely elôször az alacsonyabban fekvô részeket árasztja el, majd sorra elönti az egyre magasabb szinteket is. Mivel a Windows elôször az adminisztrációt hódította meg, várható, hogy a késôbb ""elárasztott szintek", például a mérnöki alkalmazások vagy a térinformatika eleve jobb kapcsolatba kerül a meglévô irodai alkalmazásokkal. Chris Verwoert szerint az Intergraph és a Microsoft tárgyalásain szóba is került a Word és a térinformatikai rendszerek összekapcsolása. A térinformatikai piac legnagyobb problémája a szakértôk szerint, hogy a felhasználóknak elmélyült GIS-ismeretekre van szükségük ahhoz, hogy elkezdhessenek dolgozni a rendszerekkel. Az Intergraph azt reméli az együttmûködéstôl, hogy ezen sikerül változtatni. @KSzabó Szilárd@N